Breaking

7.29.2018

KerecsenSólyom: Aquileia ostroma (2010) (Nail Records - PR [Erdély-Ro])

A KerecsenSólyom a szimfonikus pogány folk metal mellett kötelezte el magát. A bemutatkozó anyagukról bővebben itt, az együttesről pedig minden megtudható a saját hivatalos oldalaikon: http://www.kerecsensolyom.hu, http://www.myspace.com/kerecsensolyom.

Mivel annyira nem az én világom ez a folkos metal muzsika, főleg azért mert a fémzenei berkekben most elég felkapott lett ez az alműfaj, én pedig soha nem a trendek mentén kísérletezgetek újabb csapatok felfedezésén, ezért nehézkesen törnek elő a
gondolatok... Kezdjem talán azzal, hogy ezt a bő 30 perces anyagot inkább bemutatkozó EP-nek kellene nevezni, mint normál albumnak. Talán azért nem annyira az én világom ez a táncolós, ihaj-csuhajos metal, mert mindig is a súlyosabb, komolyabb, komorabb zenei világok álltak közelebb hozzám. Sajnálom az Aebsence zenekart, akik nemcsak Magyarországon előzték meg azt, hogy a súlyosabb muzsikába beleszőjék a folk (jelen esetben a magyar népzene) elemeit, hanem amikor még világszinten is, a mai menő pogány bandák otthon molyoltak, hogy új hangzásokat találjanak ki, már akkor Perneczky András és társai nyomatták a muzsikájukban a fájdalmasan szép népzenei elemeket. Vagy ott vannak Kátai Tamás művei (Gire, Thy Catafalque) amelyekben ha annyira nem is kézzel/füllel :) foghatóak a népi dolgok, viszont az az ősiesség ami onnan árad az valami megmagyarázhatatlan érzés. Na, elkalandoztam, de csupán csak rávilágítani szeretnék arra, hogy a mostanában felbukkanó pogány folk bandák, miért nem tudnak két vállra fektetni. Nem mondom, lehet az én készülékemben is van hiba, de vannak a metalban olyan csapás irányok amelyek nem vonzanak nagy tömegeket, de számomra azok sokkal több értékkel bírnak...

Szóval Aquileia ostroma: nem akarom Alkonyatékat azzal vádolni, hogy felpattantak a pogány folk metal vonatra, mert hallatszik és a kivitelezésen is látszik, hogy szívből csinálják. Piros pont amiért a szövegvilág a pogány magyarság dicső tetteivel foglalkozik. Biztos vagyok benne, hogy az e'féle muzsikák rajongói körében szép sikereket érnek majd el, a többit majd úgyis az idő dönti el. Úgyhogy pogány metal harcosok Csatába! (ez egyébként a bemutatkozó CD utolsó darabja és azért lett egy picit a kedvencem, mert annyira kurucos: Csinom Palkó, Csinom Jankó...). Az erdélyi pogány harcosok is élezhetik a kardjaikat, feszíthetik íjaikat, mert a KerecsenSólyom tiszteletét teszi a IX. Székelyföldi Rockmaraton szombati napján (júli. 10., du. 3 óra).

6,50/10
esch
(Rockpolis Media)