Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nekem sem sikerült mindenik albumukkal maradéktalanul megbarátkoznom, de azért elismerem Csányiék munkásságát. Az utolsó, Kowával
készült Rádióaktív CD, annak idején rengeteget pörgött a lejátszómba és most is kellemes bizsergés fog el, ha azokra a dalokra gondolok. Furcsa is volt, hogy egy annyira jól sikerült album után Kowalsky mégis a másik csapatát a, Vegát választotta, de hát ilyen az élet...
Kíváncsian vártam az új dalos pacsirta felbukkanását. Csordás Robi ugyan nem Kowa, de rendesen helyt áll a gáton. Sokáig tökörésztem, hallgatgattam, próbáltam megfogalmazni magamban a véleményemet az új (már nem annyira :)) Csányi művekről, de igazából most sem tudom, hogy hova tegyem őket. Jók a dalok, a szövegek sem lettek gyengébbek, de valami miatt nem tudok 100 %-ig megbarátkozni a CD-vel. Tudom, hogy a kreatív zenészek nem igazán szeretik, ha a kritikusok és/vagy a rajongók korábbi, jól sikerült albumaik megírásának az ismétlését várják el tőlük, de én akkor is az Esőnap és Rádióaktív CD-k, akár kereszteződését hallgatnám szívesen egy következő Black-Out albumon.
A CD mellett, a tokban ott figyel a 15 éves jubileum unplugged koncertjének a felvétele, még Kowával. Igazi csemege!
Album pontszám:
7/10
Sch
(Rockpolis Media)
