A Show Your Colors c. album inkább dallamosabb power metal ízű. A zenében fellelhetőek az előélet jelei, de alapjában véve Ari Koivunen hangjára építkeztek a srácok. Az akusztikus gitárral előadott vonós hátterű instrumentális Random Words talán megtévesztő, de a jó alapokat teremtő Release-től kezdve a lemez végéig minőségi fémet kapunk. A Shade of Grey egy darálósabb darab, remek példa arra, hogy mennyire számít az ének. Simán lehetne a death felé tolni, ha az ének hörgős lenne. (Azért az új énekes rendesen odatesz.) Ez csak Juhana mondandóját igazolja. A már fentebb emlegetett Year of The Suckerpunch jó választás volt, mint első kislemez és mint klip nóta. Személy szerint, ez az egyik nagyobb kedvencem. A Perfection Design reszelése után, a Sex N' Satan eszelősen árad szét a térben. A lendületet (itt nem a 220 felettre kell gondolni :)) a Song for The Stubborn sem töri meg. Eddig rendesen sodor az album. És el is érkeztünk a Vividhez, a másik nagy kedvencemhez. Olyan refrénje van, hogy na! És eredetileg bónuszdalnak szánták a japán kiadáshoz... A Gave Up Easy egy kicsit szellősebb szerzemény, a Last October, az album egyetlen lírai darabja. Szép melódiák, nyugis hangvétel. A kijáratot a több, mint 6 perces enyhén progosabb Exit mutatja.
Egy mondattal zárnám eme pötyögésemet. Az Amoral is bizonyíték arra, hogy a finnek vérébe belekeveredhetett valami muzikális kohászati tudomány.
Dallista:
Random Words
Release
A Shade Of Gray
Year Of The Suckerpunch
Perfection Design
Sex N' Satan
Song For The Stubborn
Vivid
Gave Up Easy
Last October
Exit
Zenekar:
Ari Koivunen - ének
Ben Varon - gitár
Silver Ots - gitár
Juhana Karlsson - dob
Pekka Johansson - basszusgitár
Janne Saksa - háttérvokál
Mika Latvala - zongora
Diszkográfia:
Desolation (Demo, 2001)
Other Flesh (Demo, 2002)
Wound Creations (Spinefarm Records, 2004)
Decrowning (Spinefarm Records, 2005)
Reptile Ride (Spinefarm Records, 2007)
Show Your Colors (Spinefarm Records, 2009)
SW
(Rockpolis Media)