A Beneath kiforrottabb, erősebb anyagot tartalmaz, mint elődje a Show Your Colors. Progresszívebb, hosszabb tétel (Beneath, Of Silent
Stares & Fire Lost) ugyanúgy megtalálható benne, mint lazább punkosabb (Wrapped In Barbwire). A legtöbb nóta remek dallamokra, refrénekre, gitár riffekre, szólókra épülő rock/metal szerzemény (Silhouette, Same Difference, Hours of Simplicity, This Ever Ending Game, No Future). Érdekesség lehet, hogy Ari Koivunent, akinek hangja mellesleg pengén szól a korongon, nemcsak "klasszikus" énekesi szerepben hallhatjuk, hanem egy-két dalban (Beneath, Thing Left Unsaid, (Won't Go) Home) felbukkan az inkább a death metal-ra jellemző hörgős ének is. Az album változatosságát fokozza a két líraibb szeremény is, a Closure, mely szerkezetéről valahogy a Skid Row In A Darkened Room-ja jutott eszembe, és az effektekkel támogatott, melankólikus Wastelands. Masi, aki részt vett a zeneszerzésben is, nemcsak egyszerű ritmusgitárosként tette oda nevét az albumhoz, hanem szólógitárosként is bemutatkozott. Jó példa erre a már említett (Won't Go) Home keleties hangulatot árasztó szólója. Pekka Johansson basszusgitáros és a technikás dobosként ismert Juhana Karlsson nevét is megemlíteném, akik precízen adagolták az ütemet a húzós riffek alá.
Egy picit bővebben egy-két dalról. A címadó Beneath valami hihetetlenül változatos darab. A szintetizátor bevonásával egyfajta szimfónikus légkört teremtettek a dal köré. Elvontabb énekdallamok, fogós refrén, zakatoló riffek, gitárszóló, death metal-t idéző rész, ének, hörgés mind egy számon belül és a majdnem 9 perc ellenére nem válik unalmassá. A punkos lendületű, könnyen megjegyezhető dallamokkal megáldott Wrapped In Barbwire koncerteken nagyot tud zúzni (a srácok már játszották korábban is). A Things Left Unsaid-ben is Masi követte el a szólót. A (Won't Go) Home érdekessége talán, hogy teljes egészében úgymond death metal-os az ének, ami nem jelenti azt, hogy a dal 100%-os death metal :). Az Hours Of Simplicity-ben, mely szintén egy nagyon jól összerakott nóta, a refrén fogott meg legjobban. Nagyon magába szippantó dallama van :). Még a No Future-ről írnék kicsit. Számomra, a verzék alatti ének dallamai bárhangulatot árasztanak :).
Nem is szaporítanám tovább a szót. Inkább újra meghallgatom a Beneath-et!
sw
(Rockpolis Media)
Dallista:
Beneath
Wrapped In Barbwire
Silhouette
Things Left Unsaid
(Won't Go) Home
Closure
Same Difference
Hours Of Simplicity
Wastelands
This Ever Ending Game
No Future
Of Silent Stares & Fire Lost
Tagok:
Ari Koivunen - ének
Ben Varon - gitár
Masi Hukari - gitár
Pekka Johansson - basszusgitár
Juhana Karlsson - dob
