Breaking

10.13.2019

Crashdïet: Rust (2019)

Szerencsére, mivel a MP-NE nem egy kimondottan zenei magazin, hanem inkább egy blog, így nyugodtan lehetek szubjektív.

A Crashdïet-et a Generation Wild környékén fedeztem fel, miközben a YouTube-on vadásztam újabb együttesekre. Megragadott dallamos, mégis kemény zenéjük fiatalos lendülete, mely a 90-es években futott kedvenceimet (Skid Row, G N' R, Spread Eagle, Every Mother's Nightmare...) idézte fel (akik még ma is léteznek így, vagy úgy). Aztán történt, hogy Simon kilépett a csapatból. Hát, némileg frászban voltam, hogy "na, egy kedvenccel kevesebb lesz", de némi reménységgel töltött el, hogy azért valami kis mocorgás volt a hátrahagyott tagoknál. És elérkeztünk a zenekar új fejezetéhez, a Rust-hoz. Egyszer csak jött a hír, hogy egy fiatal énekes került a Crashdïet élére Gabriel Keyes személyében. Kezdtek jönni az új dalokat reklámozó videók és a látottak/hallottak alapján nagy örömmel töltött el, hogy a Crashdïet újra feltámadt! Szeptemberben pedig megjelent az új album. Nem volt kérdés, hogy be kell gyűjtenem ezt a korongot.

Nem csalódtam a srácokban. Nem történt stílusváltás, a dalok ugyanolyan frissességet hordoznak magukban, mint a korábbiak. Ráadásul, Martin mellett Gabriel is rendesen kivette részét a dalok összetákolásában, továbbá Eric Bazilian és Johnny Gunn is besegített. Mint már utaltam rá, az együttes több új szerzeményt is megmutatott a lemez megjelenése előtt, szavak helyett "beszéljenek" a tettek (is).


Rust. Egy nagyon jó nyitónóta. Azt hiszem, ebben a dalban fogalmazódik meg a zenekar mottója:
"Like diamonds in the rough
A legacy we trust
In times like these
We've gotta hold on to what we've got"
Into The Wild. Nos, ez a dal az egyik legnagyobb személyes kedvencem erről az albumról. Húzós, kemény és tök jó a refrénje. Napjaink egyik legnagyobb problémáját boncolgatja, a környezetszennyezést, a klímaváltozást. Ideje lenne cselekedni, nem csak "ülni a fenekünkön és panaszkodni".


Idiots. Legyünk önmagunk, ne mondja meg senki, hogy milyenek legyünk, mit tegyünk. A videó a 80-as 90-es évek VHS korszakát idézi, utalva a Crashdïet gyökereire. Felbukkan pár "meme", mint például Wayne világából az autós jelenet, vagy Ozzy főzőcskéje a narancslé félreöntéssel, Chris Holmes medencés iszogatása...


In The Maze. Kicsit lassúbb tempójú dal. Egy kapcsolat emlékei közt bolyongunk, melyek összekötnek, ugyanakkor falakat emelnek közénk. Mégis reménykedünk, hogy valamikor újra összetalálkozhatunk.


We Are The Legion. Ez volt az első új dal, melyet az együttes megmutatott a rajongóknak. Benne rejtőzik, hogy a csapat újra talpra állt és ezután számolni kell vele. Nekem amolyan Youth Gone Wild (Skid Row) kisugárzása van.

A Crazy egy őrült kapcsolatba enged betekintést, míg a Parasite-ban szembesülünk, milyen az, amikor meg akarunk szabadulni egy olyan illetőtől, aki rajtunk élősködik.

A Waiting For Your Love egy ballada. Különböző gondolatok kavarogtak bennem. Nyilván véget ért egy kapcsolat, de a sorokban benne rejlik az elmúlás gondolata is. Nem úgy, hogy kihűl az érzés, hanem kicsit a halál lehelete is ott rejtőzik. (Lehet, hogy azért vannak ilyen képzelgéseim, mert éppen a hivatalban ülök és közeledik az ügyfelek "rohama" :P.)


Reptile. Ha jól emlékszem, ez volt a második újabb szerzemény és ennél mondtam magamban, hogy "Azta! Megérte bízni a csapatban! A Crashdïet feltámadt! "I'm here to survive". És tényleg :)!

A Stop Weirding Me Out egy könnyedebb dal, a Filth & Flowers a lélekben lakozó kettősséget jeleníti meg.


Ezt a lemezt vártam talán a legnagyobb kíváncsisággal az utóbbi időben. Hat év "szunnyadás" alatt bármi történhet egy zenekarral és a tagjaival. Lecserélődhetnek az emberek, teljesen más stílusba csaphatnak át, vagy akár fel is adhatják... Határozottan kijelenthetem, a Crashdïet megmaradt CRASHDÏET-nek!

Dallista:
  1. Rust
  2. Into The Wild
  3. Idiots
  4. In The Maze
  5. We Are The Legion
  6. Crazy
  7. Parasite
  8. Waiting For Your Love
  9. Reptile
  10. Stop Weirding Me Out
  11. Filth & Flowers
Crashdïet:
Gabriel Keyes (ének)
Martin Sweet (gitár, háttérvokál)
Peter London (basszusgitár, háttérvokál)
Eric Young (dob, háttérvokál)

www.crashdiet.org