Az idén 25 éves csapat tavasszal egy régi klasszikusokat és új dalokat is tartalmazó válogatásalbummal jelentkezett, ami mostanra aranylemezzé nemesedett, két hete a dél-koreai Gangwon Rock Fesztiválon léptek fel, augusztus 31-én pedig a Barba Negra Trackben tartják a tavalyi Tabu20 viharvert koncert pótlását. Szekeres András énekessel beszélgettünk.
Az áprilisban megjelent Negyedszázad kockázat és mellékhatás albumhoz mennyire volt nehéz összeválogatni a számokat? Kizárólag közönségkedvenc dalok vagy a ti favoritjaitok is helyet kaptak a korongon?
A közönségünknek készítettük a lemezt, így a dalok kiválasztásánál a népszerűségi szempontok domináltak, de nyilván mi is jobban szeretjük a populárisabb nótákat, mert jóval nagyobb hatást váltanak ki a bulikon, mint adott esetben egy-két „halványabb” vagy ismeretlenebb szerzemény. A koncertezés egy elég interaktív dolog, nekünk is fontos, hogy egy szám mennyire mozgatja meg a közönséget.
Hiába best of az album, nem egy összeollózott válogatás készült, hanem újra feljátszottátok a klasszikus dalokat.
Így van, és ennek megvolt az oka. Egyrészt az idők során több kiadónál is megfordultunk, sok helyen vannak a régi dalok jogai, másrészt az első években nagyon szerény körülmények között stúdióztunk – például a Káros az egészségre albumot, bár nekünk tetszik a hangzása, valljuk be, nemespenész lepi be (nevet)–, ezért úgy gondoltuk, hogy a korszerű technikát igénybe véve újrarögzítjük a kiválasztottakat.
Az új szerzemények kimondottan erre a lemezre készültek, vagy ötletszinten már megvoltak korábban?
Barbaró szokott előre dolgozni, az én dalaim viszont teljesek újak. Az eredeti terv egy picit hasonlított a Kiss együttesére, ott ugye minden tag egy-egy önálló nagylemezzel jelentkezett, mi azt találtuk ki, hogy mindegyikünk ír egy nótát. Nálam kicsit megszaladt a ceruza, három lett végül, de ha már becuccoltunk a stúdióba, felvettük mind.
Szépen ki is töltöttétek a CD teljes játékidejét.
Igen, már-már dupla albumnak is lehet nevezni az anyagot. Hatalmas munka volt vele, mert bár mindenkinek kézben voltak a dalok, mégiscsak 19 számról beszélünk. Amúgy gyorsan dolgozunk a stúdióban, főleg Viktor, a dobosunk, de én sem szoktam húzni az időt. Most viszont négy napig tartott, míg kész lettem, mert ötös blokkokkal haladtam, hogy ne fáradjon el a hangom. Egy darabig nem is szeretnék lemezt csinálni, elment tőle a kedvem!(nevet)
Nemrég érkeztetek haza Dél-Koreából, ahol már másodszor játszottatok. Az rendben van, hogy nektek tetszett a 2016-os turné, de ennyire jó benyomást tettetek volna a helyiekre?
Az akkori barátság megmaradt az ottani segítővel, szervezővel – nyilvánvaló, hogy a mostani meghívás a korábbi sztorira épült. Látták, hogy oda tudunk menni, fel tudunk lépni, megbízhatóak vagyunk, ami nekik nagyon fontos. Az idei koncert és fogadtatás után pedig úgy gondolom, ennek lesz még folytatása. Hatalmas élmény volt egyébként! Elképesztő színpadi technikával és körülményekkel találkoztunk, és olyan ellátást kaptunk, mint a nagy nemzetközi sztárok.
Végig magyarul énekeltél?
Igen, és még szöveget se tévesztettem. Ez volt az egyetlen koncert, ahol bármit énekelhettem volna, de tökéletesen ment minden.
Milyen programmal készültetek?
Egy best of műsorral álltunk színpadra. A szövegeinket egyébként előre bekérték ellenőrzésre, feltételezem azért, hogy nem károsak-e a társadalomra. De már alapból úgy válogattuk össze a dalokat, hogy ne a durvábbakat játsszuk. Annyira precízek, mindenre kiterjedő leírásaik voltak. Amikor megjött a szerződésünk, egy 2 centi vastag papírköteget vettünk ki a FedEx borítékból.
Kitettetek egy videót a netre, amin Barbaró duettet énekel a Rhapsody-s Lione-val. Mennyire lett gyümölcsöző ez az összeborulás? Találkozhatunk esetleg valamelyikőtökkel az olasz csapat következő lemezén, vagy egy ottani taggal egy majdani új Junkies albumon?
Nem, nem! Kaja után összepacsiztunk, jót dumáltunk és persze készültek közös képek. Szerintem ők utána el is mentek aludni, mi viszont buliztunk tovább. Tényleg életre szóló élmény volt számunkra ez a dél-koreai kiruccanás.
És ott ért titeket az az üzenet is, hogy a válogatáslemez időközben aranylemezzé nemesedett.
Hatalmas elismerés ez számunkra, hiszen eddig csak a Nihil albumunk lett aranylemez. Nagyon hálásak vagyunk mindenkinek, aki megvásárolta a CD-t.
Augusztus 31-én tartjátok a Barba Negra Trackben a Tabu 20 névre keresztelt koncerteteket, ami a tavalyi viharmosta buli pótlása, és ahol átveszitek az aranylemez plaketteket.
Ez egy kihagyhatatlan ziccer, hogy összekössük a kellemest a hasznossal. A koncert pedig valóban a 2018-as ismétlése – volt már olyan bulink, ami vihar miatt elmaradt, de a tavalyin konkrétan vészhelyzet volt, nem is tudtuk a tervezett látványarzenált használni, és normálisan befejezni a műsort. Ahogy eredetileg terveztük, eljátsszuk a Tabu lemez teljes anyagát, néhány kötelező dallal kiegészítve. Ha ezt a koncertet is elmossa az eső, akkor elengedjük a történetet.
Negyedszázad nem semmi egy zenekar életében. Hogy lehet ennyit kibírni tömény rock and roll üzemmódban?
Ehhez szoktunk hozzá. (nevet) Viccet félretéve, ha voltak is „agyatlan” éveink, mindig időben észbe tudtunk kapni, nem nyomtuk fullban a kretént folyamatosan. Most meg már kezd egy kicsit benőni a fejünk lágya, legalábbis vannak erre utaló jelek. (nevet)
K.T.A.
