Amikor 2007-ben először hallottam őket egy HammerWorld
válogatás CD-n akkor hirtelenjében, első hallásra azt hittem, hogy valamilyen metalosabb De Facto dal került elő valahonnan, de aztán meglett, hogy ki követett el ilyen színvonalas zene-, szövegírást és hamarosan jött is az első Gyöngyvér album, a Lacrimosa, amit aztán elég gyakran pörgettem a lejátszómban. A 2008-as Világok virága, valahogy nem fogott meg annyira, talán túl sok zene jött abban az időben.
Aztán leállás, visszatérés... és Álmokból álomba... amely album dalai már nem annyira szigorú metal zenei köntöst kaptak, hanem sokkal inkább könnyedebb, pop zenei megközelítés lengi körül a nótákat, persze a Mazi által diktált magas színvonalon és a szövegek is a Mazán Attila féle költőies magasságokban röpködnek. Ez a popos fordulat annyira elkapta a Gyöngyvért, hogy Michael Jackson emlékére megszületett a Hullámsírok c. dal, sőt mi több Jackson egyik nagy slágerének a Billie Jean-nek a feldolgozása is a műanyag korongba préselődött. Érdekességnek még itt van egy angol nyelvű dal (Trees can cry) Tula Zemer énekesnővel, akivel a myspace-en jöttek össze. A csapatra annyira jellemző a minőségi munka, hogy a CD multimédiás részére még felpakolták a Baldachin poposabb verzióját + korábbi dalaik (Megálmodtalak, Pillangó város, Havat hint a szív, Márványléptek) átdolgozásait amelyekben a dunaújvárosi Viadana Kamarakórus "Metal részlege" működik közre, és akinek ez sem elég az megnézheti a Bíborfátyol klipjét is.
Igaz, hogy Gyöngyvérék a metaltól eltávolodtak, de akkor is kár, hogy földbe állt ez a zenekar. Remélem, hogy Mazi visszatér, mert a magyar pop/rock zenei színtérnek kell egy ilyen profi hozzáállású zene-, szövegíró.
7,50/10
esch
(Rockpolis Media)
