A rajongók nem fognak csalódni. Minden kellék megvan, ami egy Deathstars CD tartalmának feltöltéséhez szükségeltetik. A Chertograd-ben már meg is villannak ezek a jegyek. Lágy szintialapok, húzós riffek, Whiplasher jellegzetes mély orgánuma, kórus a háttérben, borús atmoszféra... A következő, címadó dal zúzdaként indít, az ének borzongató, főleg a szintetizátorral
alátámasztva. Olyan horroros :). A Death Dies Hard-ot már nem kell bemutatni, hiszen ő az első megfilmesített szerzemény az új albumról. Nem csoda, hogy erre a dalra esett a választás. A The Mark Of The Gun-ban tök jól hangzik a kettős "ének", az erőteljes mély, majd a suttogó hang. Egy lassabb nóta következik, a Via The End. Elsőre fura volt, de aztán a misztikus zene és a néhol "vicsorgó ének" tisztázta a képet. A Blood Stains Blondes kicsit lazább a női háttérvokáltól, a Babylon feszültségkeltő. A The Fuel Ignites jó bologatós darab. Mindig csodálom, hogy a szintikkel milyen érzelmeket lehet kiváltani, illetve megjeleníteni... Az Arclight szépen nyit a billentyűs hangszernek köszönhetően, majd átcsap egy szaggatottabb, iparibb, torzítottabb világba, hogy a refrénnél visszatérjen a fülbemászó dallamok földjére (amennyire Whiplasher engedi ;)). Ennél a pillanatnál mozdult be a videókészítő fantáziám. A Venus In Arms is jól illeszkedik a sorba. Egy olyan középtempós tipikus DS szám. Az Opium c. tételhez is lehetne valami klip. (Vizuális típus lévén emlegetem ennyit a klipeket :).)
Nem írtam bővebb elemzést minden egyes dalról, mert mindegyik illeszkedik a sorba, nincs nagy meglepetés. Az album hangulata talán picit a Termination Bliss-hez áll közelebb. Nem tudom, hogy akik eddig nem haverkodtak a Deathstars-zal, mennyire fognak az új album kapcsán közeledni a bandához. Akik meg szeretik az ipari, goth elemekből készített zordabb légkört árasztó mixet, nekik biztos befutó a Night Elecric Night.
www.deathstars.net
www.myspace.com/deathstars
SW
(Rockpolis Media)
